Baselban jártam ma. Illetve egyik külvárosában Riehenben, a Fonation Beyeler galériában/múzeumban/gyűjteményben. 
És rengeteg gyönyörű festményt láttam. Gustav Courbet kiállítás van ugyanis, még egészen január közepéig. Utána Gauguin lesz - szar ügy.
Visszatérve a ma látottakhoz: csodaszép, csodaszép, csodaszép. És persze néhol unalmas is, mert azért a tájképfestészetben az azonos témáról készült 4-5 kép egy olyan hozzánemértőnek mint én, kissé sok. Nyilván izgi, hogy hogyan kente fel ecsettel, késsel, villával, kanállal, enkezével a festéket, de én ehhez nem nagyon értek, így csak szemlélődtem. Meg kell hagyni, ha mást nem is, kutyát azt tudott festeni. Mert az őzei elég bénák. Az ikonikus képei viszont nem véletlenül lettek azzá, amik. 

És persze itt van a nagy "provocateur", a L'Origine du monde, az év pedig 1866, csak, hogy időben is el tudjuk helyezni. A képet a XIX. században hivatalos helyen nem is állították ki, csak kivételezettek láthatták, magángyűjteményben. Többek között báró Hatvany Ferenc gyűjteményét is gyarapította egy ideig:

Összességében gyönyörű kiállítás volt, és bár sokan voltak, mégis mindenkinek elég helye volt bámészkodni, levegős volt a hely. Levezetésnek még kifelé menet láttam egy pár Monet-t, van Gogh-ot és egy Rodin szobrot.

A másik kiállítás pedig Peter Doig kortárs angol festő, nagy méretű képeit mutatta be, de erről most hallgatok, hogy ne piszkítsak bele Courbet munkájába.

Hogy ti se maradjatok le róla, itt megnézhetitek a kurátor Ulf Küster vezetésével:
https://www.youtube.com/watch?v=Q0dJ8rucKBw

Addig is:
Viszontlátásra Courbet úr!