Ma megérkeztek a gyerekek Anyukámékkal látogatóba. Már nagyon vártam őket, szörnyen hiányoztak. 
Nagyon élvezték a repülő utat, meg a vonatozást, meg a sok építkezést, nagy darukkal, meg vannak tehenek...
én pedig roppant boldog vagyok, hogy megint érezhetem, szagolgathatom, babusgathatom őket (a gyerekeket, nem Anyukámékat).

Üröm: Sajnos Gabi összetörte az autót a repülőtérről hazafelé menet. Szerencsére csak az autót és neki magának semmi baja sem lett. Ez a lényeg, hogy ő egyben van. Szörnyű érzés, hogy ilyen messziről teljesen tehetetlen az ember, ha otthon történik valami.